mozgás
Az idegrendszer kulcsszerepet játszik a mozgásszervi és a heges fájdalmak fenntartásában, különösen a krónikussá válás folyamatában. A szöveti sérülés vagy a műtéti heg gyógyulása után a fájdalom sokszor akkor is fennmarad, amikor maga a biológiai károsodás már megszűnt. Ennek hátterében az idegrendszer plaszticitása, azaz az idegpályák alkalmazkodása áll:
Perifériás és centralis szenzitizáció: A hosszan fennálló ingerlés hatására a fájdalmat érzékelő receptorok (nociceptorok) érzékenysége megnő, a gerincvelő és az agy feldolgozó központjai pedig "túlműködési" állapotba kerülnek. Emiatt a normális, nem fájdalmas ingereket is fájdalomként éli meg a szervezet.
A heg mint idegi és kötőszöveti akadály: A hegszövet nem csupán esztétikai vagy felületes elváltozás; a mélyebb rétegekben (fasciában) rögzítheti a szöveteket, és mechanikai feszültséget gyakorolhat a környező idegekre. A hegekben ráadásul sűrűn ágazhatnak el szabad idegvégződések, amelyek a környező szövetek elmozdulására fokozott fájdalomjeleket küldhetnek az agy felé.
Propriocepció és szenzoros integráció: A fájdalmas vagy heges területeken az idegrendszer pontatlanul kapja meg a testhelyzetről és a mozgásról szóló információkat (propriocepció). Az agy a bizonytalanságot vagy a fenyegetést gyakran fokozott izomfeszültséggel és védekező mozgásmintákkal válaszolja meg.
A rehabilitáció szempontjából a cél az idegrendszer "újratanítása": a fájdalomkapu elv aktiválása, a hegek fájdalommentes lazítása, valamint a helyes szenzoros ingerek visszajuttatása az agyba, hogy az megszüntesse a felesleges védelmi feszültségeket.
A mozgás alapvető fontosságú a mozgásszervi panaszok és fájdalmak kezelésében, mivel közvetlen hatással van a szövetek gyógyulására és az idegrendszeri szabályozásra:
Keringésfokozás és tápanyagáramlás: A porcoknak és a hegszöveteknek nincs közvetlen vérellátásuk; a tápanyagokat a mozgás által keltett mechanikai pumpahatás (a szövetek összenyomódása és ellazulása) révén veszik fel, ami elengedhetetlen a regenerációhoz.
A hegszövet rugalmasságának helyreállítása: A célzott nyújtások és mozgások megakadályozzák a rostok egy irányba történő kóros összetapadását (adhéziók, fibrózis), így a heg jobban elcsúsztathatóvá válik a mélyebb rétegeken.
Idegrendszeri gátlás és fájdalomcsillapítás: A megfelelő dózisú mozgás beindítja a szervezet saját fájdalomcsillapító rendszereit (endorfinok, szerotonin), és segít áttörni a "fájdalom–félelem–mozgáshiány" ördögi körét.
Idegpályák újrahuzalozása: A kontrollált, fájdalomhatár alatti mozgások visszaállítják az agyban a testtérkép pontosságát, megtanítva az idegrendszert arra, hogy az adott mozdulat biztonságos.
Mozgásformák, egyéni edzés
- Gerinctréning, tartásjavítás
- Pilates
- Stretching, mobilizáció
- Köredzés, TRX, saját súlyos, kis eszközös (kézi súly, gumikötél, labdák, stb.) edzések
- Jóga (hatha, női, flow, yin)